1950. május 21-én születtem Budapesten. Negyvenkét évig a Veres Pálné u. 8. számú belvárosi bérház lakója voltam, ám a "világvárossá" vaduló főváros menekülésre késztetett.

1992-től élek Gödön, a Nap és a Duna állandó és igen jelentős támogatásával. Építészmérnök nem lettem, több mint egy évtizedig voltam tanár, utoljára a máig szeretett Baár-Madas Református Gimnáziumban. Festő talán vagyok, por és hamu bizonyosan leszek.

1965-ben Levi Strauss farmert szereztem, a Rolling Stonest szerettem. 1974-ben egy használt Trabant gépkocsi tulajdonosa lettem. Akkoriban "modern-képzőművésszé" igyekeztem válni. Ez a vágy 24-25 évesen a Kádár-világ kellős közepén, talán természetesnek is is volt mondható.
A Fiatal Művészek Klubja és a Ganz-Mávag Művelődési Központ (ez utóbbi Pap Tamás önfeláldozó küzdelmei árán) egy kicsiny teret biztosított az akkori avantgard törekvéseknek. Ugye emlékeznek még?

A 80-as évek elején szép komótosan kibújtam a már-már kötelezővé vált "korszerű és modern" művészegyenruhából. Az európai festészetben megjelentek az Új-vadak, így azután elkezdtem Új-szelíd képeket festeni. Ezt a tevékenységemet azóta is makacsul folytatom, és amíg a Jóisten engedi, folytatni is szeretném.

Állandó támogatóim: Milka kutya, Morzsa kutya és Bodza kutya. Munkámat segíti még tizennégy hűséges, öreg játékmajom barátom is.

Egyéni kiállításaim és nagyobb országos tárlatokon való részvételeim diszkréten unalmas felsorolásától megóvom Önöket.